Ünneplés

Pár napja beszélgettem valakivel, aki érdeklődött az 5Ritmus órák iránt. Egyszercsak megkérdezte, hogy jó-jó, hogy ez egy mozgásos óra, de milyen ideológiát csempész be a háttérben? A rövid válaszom persze az volt, hogy semmilyet, de elgondolkodtatott a dolog. Egyrészt azért, mert teljesen jogosnak érzem a kérdést. Nagyon sok olyasmivel találkozunk, ami nem az, aminek látszik. Például megyek az utcán és jó zenét hallok, azt gondolom, hogy valaki örömében vagy pénzért zenél, de mikor odaérek és vége a számnak, akkor kiderül, hogy meg szeretnének téríteni… Másrészt azért is elgondolkodtatott a kérdés, mert elkezdtem belegondolni, hogy mi is az az “ideológia”, eszmerendszer, ami viszont tényleg jelen van. Bár az tény, hogy csempészni nem csepész semmit, hisz minden nyílt. Azért talán hasznos, ha megpróbálom pár bekezdésben megfogalmazni az “ideológiát”.

Én most az 5Ritmus fő mondanivalóját úgy fogalmaznám meg, hogy ha mélyen ható és tartós harmóniára vágysz az életedben, akkor az ebbe az irányba haladást érdemes a tested felszabadításával kezdened a kötöttségek nélküli mozgáson keresztül. Ez talán újszerűnek hathat, hiszen általában inkább azt szoktuk észrevenni, ami elválaszt a harmóniától és igyekszünk attól megszabadulni. Én azonban azt gondolom, hogy a testmozgás előtérbe hozása két szempontból is jobb a problémák azonosításán, elemzésén és megoldásán alapuló módszereknél. Egyrészt a mozgás a pszichénknek egészen különböző részeit képes mozgósítani, aktivizálni, és nem csupán a tudatosan észrevehető és szavakkal megfogalmazható részeket. Másrészt ily módon a középpontban nem a probláma lesz, hanem az életöröm. Nem az motivál, hogy megszabadulj valami rossztól, hanem az, hogy minél többet kapj valami jóból. Így aztán a fejlődési folyamatnak sincs ott vége, amikor elfogytak az égető problémák, nem kell új és újabb problémákra bukkanni ahhoz, hogy folytasd azt az utat, ami jó irányba visz.

Photo by Helga Weber, from Flickr, with CreativeCommons licence
Photo by Helga Weber, from Flickr, with CreativeCommons licence

Amikor azt mondom, hogy az 5Ritmus gyakorlása során a testet és a testmozgást tesszük a középpontba, akkor a testre nem úgy gondolok, mint a szellem vagy lélek ellentétére. Sajnos a kultúránkban annyira régi és belénkivódott az a szemlélet, hogy az embert test és lélek kettőséből álló, ellentétekből felépülő rendszernek képzeljük el, hogy szinte lehetetlen valami más gondolatot meghonosítani, pedig az 5Ritmus ezt próbálja megtenni. Számomra a test és a szellem nem ellentétek, hanem egy egymást támogató egység jobbára elválaszthatatlan részei. A létünk fizikai aspektusa, vagyis a testünk a teljes lényünk tartótégelye, a földi létünk alapja, bázisa. Az erre irányított figyelem pozitív hatása a létünk minden más területén is visszaköszön. Pont ugyanúgy, ahogy egy fa egészséges növekedésének legfontosabb alapja nem az, hogy jól legyen metszve, vagy a lehullott levelei össze legyenek gereblyézve, hanem az, hogy a földjében elegendő víz és tápanyag legyen a növekedéséhez. Ha belülről nem növekedik, akkor a metszés csak kissebbíti, ha belülről jól növekszik, akkor pedig a metszés – ha jól csinálják – segíteni tud a még jobb növekedéshez. A testünkre fordított figyelem olyan, mint a fának az öntözés és a földjének a trágyázása.

Photo by Autan, from Flickr, with CreativeCommons licence
Photo by Autan, from Flickr, with CreativeCommons licence

Mivel a testünket itt nem a szellem ellentétpárjának tekintjük és nem is alacsonyabbrendű alkotóelemként kezeljük, ezért nem is eszközként használjuk. Nem az a célunk, hogy minél ügyesebbé vagy erősebbé váljon és nem is a jeleit próbáljuk kiolvasni és értelmezni. Nem elemezzük a mozgásunkat, hanem átéljük. A cél “pusztán” az, hogy magunkénak tudjuk a saját testünket, mindenestül birtokunkba vegyük, megismerkedjünk vele, barátunkká tegyük, otthonossá váljunk benne.

Az 5Ritmus gyakorlása tulajdonképpen nem más, mint a test ünnepe. Hálaadás, köszönetmondás azért, hogy van, hogy működik, hogy a miénk. Nem azért mondunk neki köszönetet, amikre képes, vagy amiket el tud érni, hanem egyszerűen a létezéséért. Pont ugyanúgy, ahogy egy születésnapon sem azért köszöntünk fel valakit, mert milyen ügyes vagy sikeres, arra a diplomaosztó, meg az évvégi bérprémiumátadó ünnepség való, hanem azért köszöntjük fel, mert létezik. Nem kell senkinek semmit teljesítenie ahhoz, hogy születésnapja legyen, elegendő, ha megszületett és él. Ugyanígy az 5Ritmus gyakorlása során nekünk sem kell teljesítenünk semmit, elég ha élünk és köszönetet mondunk a testünknek azért, hogy létezik, létezünk.

Fejér Péter, 2014. június 18.
(Eszter születésnapjára:)

Photo by 55Laney69, from Flickr, with CreativeCommons licence
Photo by 55Laney69, from Flickr, with CreativeCommons licence

Mit gondolsz erről?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s